
Őshazájában, Kínában, Tibetben és Bhutánban 2000 éve termesztik az akár két méter magasra is megnövő, Magyarországon még ma is különlegesnek, kevéssé ismertnek számító Paeonia suffruticosa-t, azaz fás bazsarózsát. Gyökerének vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítottak, ezért leginkább gyógynövényként tartották számon. A császári udvarban indult el a karrierje, ahol, mint „tüske nélküli rózsa’ tett szert tekintélyre és meglehetősen nagy népszerűségre. Kínában ma is a virágok császárnőjének tartják. A látványos, akár 15-20 cm átmérőjű, gyönyörű színekben pompázó virágok megihlették a művészetet is. Számtalan költeményben dicsőítették szépségüket a császár parancsára. Megörökítették festményeken, porcelánokon, faliszőnyegeken és selymekbe szőve. Jelképezi a szerelmet, a szépséget, a szerencsét és a gazdagságot, hatalmat is.
Státuszszimbólumnak számított a gazdagabbak és a szegényebbek számára is. Előfordult, hogy a menyasszony hozományként egyetlen értékes bazsarózsát kapott. Ennek a nagyrabecsülésnek köszönhető a ma ismert fajták sokszínűsége.
Paeonia suffruticosa
Rokonával az évelő bazsarózsával ellentétben fás ágrendszerrel rendelkezik. Lassan növekszik és évekbe telik amíg eléri 1-2 méteres magasságát és terjedelmes szélességét. Ágai göcsörtösek, levelei szeldeltek, sötétzöldek, a levélfonák szürkés színű. Lombozata látványos, a virágzás után is különleges dísze a kertnek.
Paeonia suffruticosa
A virágok a hajtások csúcsán fejlődnek az akár március elején megjelenő virágbimbókból. Lehetnek szimplák és tömöttek, színük lehet fehér és a halvány rózsaszínen át a mély bordóig terjedhet. Ritka és igazán különleges a sárga színű változat.
Nyugodtan ültethető naposabb és félárnyékos kertrészbe is. A magasabb fajtákat mindenképpen javasolt szoliterként elhelyezni, hogy feltűnő szépsége érvényesüljön, a kisebb termetűek jól kombinálva a színeket és levélformákat, részei lehetnek az évelőkkel, cserjékkel ültetett ágyásoknak.