Leírás
Alak: határozottan felfelé törő, karcsú, merev szárú növény. Nem igényel támasztékot, még szeles időben is büszkén megáll. Bokrosodó tövű, de nem tolakodó.
Magasság: impozáns méretű, általában 120–150 cm magasra nő. Kiválóan alkalmas az ágyások háttérnövényének.
Levél: a levelek sötétzöldek, lándzsa alakúak és fűrészes szélűek. A levelek örvökben (csoportosan, egy pontból indulva a szár körül) helyezkednek el, ami emeletes hatást kelt. Ez a virágzás előtt is nagyon strukturált, modern megjelenést ad a növénynek.
Virág: apró, levendula-rózsaszín virágokból álló, hosszú, karcsú füzérek. A központi vezérfüzér körül gyakran több kisebb oldalág (úgynevezett "gyertyatartó" elágazás) nyílik. Nyár közepétől kora őszig (július–szeptember) virágzik. Igazi mágnes a méhek, dongók és pillangók számára.
Talajigény: kedveli a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, humuszos talajt.
Fényigény: teljes napsütésben érzi magát a legjobban. Itt hozza a legtöbb virágot és itt maradnak a szárai a legerősebbek.
Vízigény: Közepesnél magasabb. A Veronicastrum nem bírja a szárazságot.
Gondozás: Virágzás után az elnyílt füzérek levágásával tisztán tarthatod a bokrot, de ha meghagyod őket, a száraz virágzatok télen is szép sziluettet adnak. Késő ősszel vagy kora tavasszal vágd vissza a földig. Lassú fejlődésű, hosszú életű évelő, nem igényel gyakori tőosztást. 5-6 évente érdemes megfiatalítani tavasszal, ha túl sűrűvé válna. Nagyon ellenálló, ritkán betegszik meg. Időnként a lisztharmat felütheti a fejét, ha túl nagy a szárazság és rossz a légmozgás.
Vélemények
Paraméterek
| Díszítő érték | Virággal díszítő |
| Élettartam | Évelő - lombhullató |
| Fényigény | Napfényigényes |
| Magasság | Magas termetű (100 - cm) |
| Virágszín | Rózsaszín |
| Virágzás ideje | Nyár |
| Vízigény | Átlagos vízigényű |
Leírás és Paraméterek
Alak: határozottan felfelé törő, karcsú, merev szárú növény. Nem igényel támasztékot, még szeles időben is büszkén megáll. Bokrosodó tövű, de nem tolakodó.
Magasság: impozáns méretű, általában 120–150 cm magasra nő. Kiválóan alkalmas az ágyások háttérnövényének.
Levél: a levelek sötétzöldek, lándzsa alakúak és fűrészes szélűek. A levelek örvökben (csoportosan, egy pontból indulva a szár körül) helyezkednek el, ami emeletes hatást kelt. Ez a virágzás előtt is nagyon strukturált, modern megjelenést ad a növénynek.
Virág: apró, levendula-rózsaszín virágokból álló, hosszú, karcsú füzérek. A központi vezérfüzér körül gyakran több kisebb oldalág (úgynevezett "gyertyatartó" elágazás) nyílik. Nyár közepétől kora őszig (július–szeptember) virágzik. Igazi mágnes a méhek, dongók és pillangók számára.
Talajigény: kedveli a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, humuszos talajt.
Fényigény: teljes napsütésben érzi magát a legjobban. Itt hozza a legtöbb virágot és itt maradnak a szárai a legerősebbek.
Vízigény: Közepesnél magasabb. A Veronicastrum nem bírja a szárazságot.
Gondozás: Virágzás után az elnyílt füzérek levágásával tisztán tarthatod a bokrot, de ha meghagyod őket, a száraz virágzatok télen is szép sziluettet adnak. Késő ősszel vagy kora tavasszal vágd vissza a földig. Lassú fejlődésű, hosszú életű évelő, nem igényel gyakori tőosztást. 5-6 évente érdemes megfiatalítani tavasszal, ha túl sűrűvé válna. Nagyon ellenálló, ritkán betegszik meg. Időnként a lisztharmat felütheti a fejét, ha túl nagy a szárazság és rossz a légmozgás.
| Díszítő érték | Virággal díszítő |
| Élettartam | Évelő - lombhullató |
| Fényigény | Napfényigényes |
| Magasság | Magas termetű (100 - cm) |
| Virágszín | Rózsaszín |
| Virágzás ideje | Nyár |
| Vízigény | Átlagos vízigényű |